01. Mire terjed ki az alapbiztosítás?
02. A biztosító vagyonbiztosítási szolgáltatásának általános szabályai
03. Mit térít a biztosító a vagyonbiztosítás keretében?
04. Milyen költségeket térít a biztosító a vagyonbiztosítás keretében?
05. Mit térít a biztosító betöréses lopás kár esetén?
06. Milyen kiegészítő biztosítások köthetők?
07. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén
08. Családi balesetbiztosítási szolgáltatás
09. Mi a biztosítás tartama és a biztosítási időszak?
10. Mikor lép hatályba a biztosítási szerződés, mi a kockázatviselés kezdete?
11. Hogyan módosítható a szerződés?
13. Mi az értékkövetés módja és mértéke?
14. A szerződés megszűnése és a felmondás feltételei
Biztosítási események a vagyonbiztosításban:
- Tűz
- Villámcsapás
- Villámcsapás általi túlfeszültségi károk
- Robbanás és összeroppanás
- Légi jármű lezuhanása
- Vihar
- Jégverés
- Árvíz
- Hónyomás
- Földcsuszamlás
- Kőomlás
- Felhőszakadás
- Földrengés
- Ismeretlen építmény, üreg beomlása
- Idegen jármű ütközése
- Csőtörés
- Beázás és panelhézag biztosítás
- Üvegtörés
- Zárcsere
- Kaputelefon-rongálás
- Okmányok beszerzése
- Fagyasztott élelmiszerek megromlása
- Bankkártyaletiltás
- Fűtéskimaradás
A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára - fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni, hacsak a felek erre a kárfelvételi jegyzőkönyvben hosszabb időt nem állapítottak meg. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye
03. Mit térít a biztosító a vagyonbiztosítás keretében?A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, figyelembe véve a feltételekben foglalt eltéréseket. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (a feltételekben foglalt eltérésekkel).
A vállalkozás eszközei vagyonrész g) vagyoncsoportja tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.
A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét téríti meg.
A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása is szükséges). Ha a helyiség
- mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,
- mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,
A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg
- a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
- melléképületek, valamint egyéb építmények,
- a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,
- az idegen tulajdonú ingóságok,
A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha - az eredetivel megegyező alkatrész, elem kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt - javítással nem állítható helyre.
A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső amortizációt. Az általános forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.
Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.
A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
- az előszereteti értékre,
- a gyűjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyűjtemények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,
- az értékcsökkenésre,
- az elmaradt haszonra.
A biztosító a káridőponti, a biztosításra feladott teljes biztosítási összeg 5%-a erejéig - a biztosítási összegen felül- megfizeti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt
- oltás, mentés,
- bontás és ideiglenes tetőépítés,
- rom- és törmelékeltakarítás és ?elszállítás,
- tervezési és hatósági engedélyezés,
- helyreállítást követő egyszeri takarítás
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan fizeti meg.
Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is 200 000 Ft-ig.
Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a biztosított vendégeinek - ide nem értve a fizetővendéget - a kockázatviselés helyére magukkal hozott ingóságaiban keletkezett károkat biztosítási évente legfeljebb 150 ezer Ft-ig, ha azok kárát más biztosítás nem fedezi.
Amennyiben a biztosítás az ingóságok biztosítására is kiterjed, biztosító megfizeti a biztosított Magyarország területére (de nem a biztosított másik saját vagy bérelt lakásába) magával vitt ingóságaiban keletkezett károkat biztosítási évente legfeljebb 150 ezer Ft-ig.
05. Mit térít a biztosító betöréses lopás kár esetén?
A biztosító a betöréseslopás-károkat a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg azzal, hogy a biztosító által nyújtott térítés legfeljebb a káridőponti védelmi szinttől függő összeg, ha
- A biztosított vagyontárgyakat a függelékben meghatározott tárolási előírásoknak megfelelő módon helyezték el, és
- A szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt korlátozás alá.
Az épületrongálás és vandalizmus károkat a biztosító évente legfeljebb 300.000 Ft-ig téríti meg.
06. Milyen kiegészítő biztosítások köthetők?
- Betöréses lopás, rablás,
- Épületrongálás és vandalizmus
- Kiegészítő üvegbiztosítás
- Különleges üvegbiztosítás
- Akváriumtörés
- Felelősségbiztosítás
- Balesetbiztosítás
07. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén
Biztosítási eseménynek minősülnek azok a szerződésen kívül, a Magyar Köztársaság területén e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított mint magánember, ezen belül többek között mint
- belátási képességgel nem rendelkező (pl. gyermek) vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
- emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű vezetője,
- közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
- szervezett kereteken kívüli hobbi célú sporttevékenységet végző személy (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével)
- a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;
- a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó személy
- háziállat tartója,
- önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója
A biztosító az általános felelősségbiztosítás alapján biztosítási évenként, a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biztosított által okozott és a feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülő károkat, valamint a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségeket.
Ha az általános felelősségbiztosításra vonatkozó éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).
Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.
Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.
A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1998. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetében 6 éves, nők esetében 5 éves koreltolással, 3,5 %-os technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.
A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.
08. Családi balesetbiztosítási szolgáltatás
A balesetbiztosítás az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
a) Szolgáltatás baleseti halál esetén
b) Szolgáltatás maradandó egészségkárosodás esetén
c) Szolgáltatás részleges egészségkárosodás esetén
a) Baleseti halál esetén
Ha a baleset egy éven belül halálhoz vezet, a biztosítási összeg 100%-ban kerül kifizetésre.
b) Maradandó egészségkárosodás
A baleset miatt bekövetkező maradandó teljes egészségkárosodás esetén a biztosító 100%-ban kifizeti a biztosítási összeget. Balesetből származó maradandó, legalább 10%-os részleges egészségkárosodás esetén a biztosítási összeg arányosan kerül kifizetésre. A részleges egészségkárosodás mértékét a biztosító szakértő orvosa állapítja meg. A biztosító a fentiekben meghatározott esetekben megtéríti továbbá a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészségkárosodás mértékét szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetőleg funkciókiesése esetén, a biztosítási szerződés tartalmazza.
c) Részleges egészségkárosodás
Ha a biztosítottnak a baleset miatt legalább 8 napig kórházban kell kezeltetnie magát, a biztosító a biztosítási összeg 3%-át téríti meg. A balesetből származó csonttörés, csontrepedés, illetve olyan sérülés esetén, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár, a biztosító a biztosítási összeg 3%-át téríti meg.
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A határozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az első napja, amelyben a kockázatviselés kezdődik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. A határozatlan tartamra létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak 1 év.
10. Mikor lép hatályba a biztosítási szerződés, mi a kockázatviselés kezdete?
A biztosító kockázatviselése - ettől eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejön.
Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodás megkötését követő nap 0 órája, feltéve, hogy a szerződés létrejön.
A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában írásban ettől eltérően is megállapodhatnak.
Az ajánlattevő által a biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerződés létrejötte után tekinti a biztosítás első díjának vagy díjrészletének. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget e tény megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.
A biztosító kockázatviselése -
ettől eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon 0 órakor veszi
kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfizetés
esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára
vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító
felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta,
feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejön.
Ha a biztosító és a szerződő az
első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a
megállapodás megkötését követő nap 0 órája, feltéve, hogy a szerződés létrejön.
A felek a kockázatviselés kezdő
időpontjában írásban ettől eltérően is megállapodhatnak.
Az ajánlattevő által a biztosítási szerződés létrejötte
előtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a
szerződés létrejötte után tekinti a biztosítás első díjának vagy
díjrészletének. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett
összeget e tény megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az
ajánlattevőnek.
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződő bárminemű módosítást írásban kezdeményezhet. A szerződésben az alábbi adatok azonban nem módosíthatók:
- Biztosítási helyszín (kivéve, ha a biztosítás helyszínének címe hibásan lett rögzítve, vagy az önkormányzat a címet módosítja)
- A biztosított személye
12. Mennyi az önrészesedés?
A szerződésben meghatározott biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.
A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat - a kárgyakoriságtól függetlenül - rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja. (indexálja). A felelősségbiztosítási összeg, a balesetbiztosítás összege, a vállalkozás eszközeire meghatározott összeg és díj, valamint a szerződésben szereplő szolgáltatási limitek nem indexálódnak.
A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkező év május hó 31. között évfordulós szerződésekre érvényes és alkalmazandó. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az előző biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja.
A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.
A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerződőt az index mértékéről, az indexált biztosítási összegekről és a díjról.
A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.
Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére - 30 napos felmondási idővel - írásban bármikor felmondhatja.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.
A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:
a. Érdekmúlás: A szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
b. Díjnemfizetés: Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
c. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek - 30 nap felmondási idővel - a biztosítási időszak végére írásban bármikor felmondhatják.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.
A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.
A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
- a szerződő vagy a biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tagja
Felelősségbiztosítás esetén a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozta.
Felelősségbiztosítás esetén súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha
- A kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító, vagy tudatmódosító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
- A kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
16. Mi a teendő káresemény bekövetkeztekor?
A legfontosabb annak megállapítása, hogy életveszély fennáll-e, a kár fenyegeti-e bárki testi épségét. Amennyiben igen, úgy értesítse a segélyszolgálatokat az alábbi telefonszámokon:
? Mentőszolgálat 104
? Tűzoltóság 105
Ha a kár az épületet és/vagy az ingóságokat érinti, akkor a bekövetkezett kár enyhítése, a további károk megelőzése a legfontosabb feladat. Ez esetben is szükség lehet a hatóságok értesítésére.
- Bármilyen tűz, robbanás esetén - ha a tűzet sikerült is eloltani - értesíteni kell a Tűzoltóságot. Az általuk kiállított, de az illetékes önkormányzat jegyzője által kiadott hatósági igazolványt utólag be kell nyújtani a kárrendezéshez.
- Betöréses-lopás, rablás, kifosztás esetén az illetékes Rendőrkapitányságot kell értesítenie, akik elvégzik a helyszíni szemlét. Ez nem helyettesíti a hivatalos feljelentést, amelyet Önnek kell megtennie.
- Rendőrség 107
Fontos tudnivalók a kárbejelentés megtételéhez:
1. Kérjük, hogy kárbejelentését a káresemény észlelését követően, legkésőbb két munkanapon belül küldje meg társaságunknak az alábbi kárbejelentési módok egyikén.
- telefonszám: 886-6900
- fax: 886-6909, 886-6919
- e-mail: info@mkbb.hu és kar@mkbb.hu
- levél: 1133 Budapest, Váci út 76.
Kárbejelentése feltétlenül tartalmazza a következő adatokat:
- Szerződő neve, pontos címe
- Biztosított neve, pontos címe, elérhetősége (telefon, e-mail)
- Káresemény bekövetkeztének pontos helye (emelet, ajtó)
- Káresemény időpontja, oka
- Kár mértéke (Ft)
- Károsodott vagyontárgyak
- Szerződésszám
A helyszín megtekintésével megbízott kárszakértő 48 órán belül felveszi Önnel a kapcsolatot időpont egyeztetés céljából.
A szemle időpontjára kérjük készítse össze azokat a dokumentumokat, amelyek a bekövetkezett kárral kapcsolatosak, és adja át megbízottunknak. Az átvett dokumentumokról a szemle alkalmával igazolást kap.
5. A kárrendezés lezárásához további iratok bemutatása vagy benyújtása válhat szükségessé. Ezekről a helyszíni szemle alkalmával írásos tájékoztatást kap.
6. Az elvégzett szemle eredményét tartalmazó jegyzőkönyv másolati példánya az Öné, megbízottunk ezt a szemle alkalmával Önnek átadja.
7. A kártérítés, a kárügyhöz elvárt összes irat beérkezését követően, azonban legkésőbb a 15. napon esedékes.
Reméljük, hogy szolgáltatásunk minősége megerősíti Önt abban, hogy érdemes volt Társaságunkat és termékünket választania értékei védelméhez.