01. Mire terjed ki az alapbiztosítás?

Biztosítási események a vagyonbiztosításban:

  • Tűz
  • Villámcsapás
  • Villámcsapás indukciós hatása
  • Robbanás, robbantás
  • Vihar
  • Jégverés
  • Árvíz
  • Hónyomás
  • Földcsuszamlás
  • Kő- és földomlás
  • Idegen tárgyak rádőlése
  • Ismeretlen építmény, üreg beomlása
  • Idegen jármű ütközése
  • Csőtörés
  • Felhőszakadás
  • Földrengés
  • Beázás
  • Tetőbeázás (a 2009.05.01. után kötött szerződések esetén) 
  • Üvegtörés
  • Betöréses lopás, rablás
  • Rongálásbiztosítás
A betöréses lopás, rablás és rongálásbiztosítási fedezeteket az ügyfél igénye szerint lehet a biztosítási fedezetbe bevonni.

02. A biztosító vagyonbiztosítási szolgáltatásának általános szabályai

A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára - fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról.
A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni, hacsak a felek erre a kárfelvételi jegyzőkönyvben hosszabb időt nem állapítottak meg. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

03. Mit térít a biztosító a vagyonbiztosítás keretében?

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, figyelembe véve a feltételekben foglalt eltéréseket. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (a feltételekben foglalt eltérésekkel).

A vállalkozás eszközei vagyonrész g) vagyoncsoportja tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét téríti meg.

A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása is szükséges).

Ha a helyiség

  • mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,
  • mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,
a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg

- a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
  • festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
  • melléképületek, valamint egyéb építmények,
- a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,
- az idegen tulajdonú ingóságok, kárait.

A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha - az eredetivel megegyező alkatrész, elem kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt - javítással nem állítható helyre.

A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső amortizációt. Az általános forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.

Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.

04. Mik a költségtérítések a vagyonbiztosításban?

A biztosító a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig - a biztosítási összegen felül - megfizeti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

  • oltás, mentés,
  • bontás és ideiglenes tetőépítés,
  • rom- és törmelékeltakarítás és ?elszállítás,
  • tervezési és hatósági engedélyezés,
  • helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan fizeti meg.

Zárcsere

A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.
A biztosító a szerződés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 8 000 Ft értékhatárig megfizeti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit (a biztonsági zár fogalmát az általános betörésvédelmi előírások tartalmazzák).

A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.

Kaputelefon-rongálás

A biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás. A biztosító a szerződés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig fizeti meg a kaputelefon rongálásköltségeit, a biztosítási összegen belül.
Nem minősül biztosítási eseménynek a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő-) egységekben keletkezett kár.

Okmányok beszerzése

Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a velük összefüggésben megsérült, megsemmisült vagy ellopott okmányok (lásd: Fogalom meghatározások) pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek költségét káronként és évente legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig.

Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is 200 000 Ft-ig.

05. Mit térít a biztosító betöréses lopás kár esetén?

A biztosító a betöréseslopás-károkat a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg azzal, hogy a biztosító által nyújtott térítés legfeljebb a káridőponti védelmi szinttől függő összeg, ha

  • A biztosított vagyontárgyakat a függelékben meghatározott tárolási előírásoknak megfelelő módon helyezték el, és
  • A szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt korlátozás alá.
A káridőponti védelmi szintet meghatározó mechanikai védelmi- és elektronikai jelzőrendszerek követelményeit, az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait, valamint az egyes védelmi szintekhez kapcsolódó szolgáltatási limiteket (szolgáltatás felső határa) a szerződési feltételek részét képező 1. sz. Függelék tartalmazza.

Az épületrongálás és vandalizmus károkat a biztosító évente legfeljebb 300.000 Ft-ig téríti meg

06. Milyen kiegészítő biztosítások köthetők?

  • Az üvegbiztosítás kiterjesztése
  • Különleges üvegezés biztosítása
  • Akvárium törése
  • Felelősségbiztosítás
  • Családi baleset-biztosítás

07. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén

Biztosítási eseménynek minősülnek azok a szerződésen kívül, a Magyar Köztársaság területén e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított mint magánember, ezen belül többek között mint

  • belátási képességgel nem rendelkező (pl. gyermek) vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
  • emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű vezetője,
  • közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
  • szervezett kereteken kívüli hobbi célú sporttevékenységet végző személy (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével)
  • a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;
  • a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó személy
  • háziállat tartója,
  • önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója
e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosító az általános felelősségbiztosítás alapján biztosítási évenként, a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biztosított által okozott és a feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülő károkat, valamint a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségeket.

Ha az általános felelősségbiztosításra vonatkozó éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).

Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.

Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.

A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1998. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetében 6 éves, nők esetében 5 éves koreltolással, 3,5 %-os technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

08. Családi balesetbiztosítási szolgáltatás

A balesetbiztosítás az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) Szolgáltatás baleseti halál esetén
b) Szolgáltatás maradandó egészségkárosodás esetén
c) Szolgáltatás átmeneti egészségkárosodás esetén

a) Baleseti halál esetén
Ha a baleset egy éven belül halálhoz vezet, a biztosítási összeg 100%-ban kerül kifizetésre.

b) Maradandó egészségkárosodás
A baleset miatt bekövetkező maradandó teljes egészségkárosodás esetén a biztosító 100%-ban kifizeti a biztosítási összeget. Balesetből származó maradandó, legalább 10%-os részleges egészségkárosodás esetén a biztosítási összeg arányosan kerül kifizetésre. A részleges egészségkárosodás mértékét a biztosító szakértő orvosa állapítja meg. A biztosító a fentiekben meghatározott esetekben megtéríti továbbá a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészségkárosodás mértékét szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetőleg funkciókiesése esetén, a biztosítási szerződés tartalmazza.

c) Részleges egészségkárosodás
Ha a biztosítottnak a baleset miatt legalább 8 napig kórházban kell kezeltetnie magát, a biztosító a biztosítási összeg 3%-át téríti meg. A balesetből származó csonttörés, csontrepedés, illetve olyan sérülés esetén, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár, a biztosító a biztosítási összeg 3%-át téríti meg.

09. Mi a biztosítás tartama és a biztosítási időszak?

A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A határozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az első napja, amelyben a kockázatviselés kezdődik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. A határozatlan tartamra létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak 1 év.

10. Mikor lép hatályba a biztosítási szerződés, mi a kockázatviselés kezdete?

A biztosító kockázatviselése - ettől eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejön.

Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodás megkötését követő nap 0 órája, feltéve, hogy a szerződés létrejön.

A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában írásban ettől eltérően is megállapodhatnak.

Az ajánlattevő által a biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerződés létrejötte után tekinti a biztosítás első díjának vagy díjrészletének. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget e tény megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

11. Hogyan módosítható a szerződés?

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződő bárminemű módosítást írásban kezdeményezhet. A szerződésben az alábbi adatok azonban nem módosíthatók:

  • Biztosítási helyszín (kivéve, ha a biztosítás helyszínének címe hibásan lett rögzítve, vagy az önkormányzat a címet módosítja)
  • A biztosított személye
A fenti két adat változása esetén új szerződést kell kötni. Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja, a szerződés módosul. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul marad.

12. Mennyi az önrészesedés?

A szerződésben meghatározott biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.

13. Mi az értékkövetés módja és mértéke?

A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat ? a kárgyakoriságtól függetlenül ? rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja. (indexálja). A felelősségbiztosítási összeg, a vállalkozás eszközeire és az egyéb vagyontárgyakra meghatározott összeg és díj azonban nem indexálódik.

A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkező év május hó 31. között évfordulós szerződésekre érvényes és alkalmazandó. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az előző biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja.

A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.

A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerződőt az index mértékéről, az indexált biztosítási összegekről és a díjról.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére - 30 napos felmondási idővel - írásban bármikor felmondhatja

14. A szerződés megszűnése és a felmondás feltételei

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.

A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

a. Érdekmúlás: A szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

b. Díjnemfizetés: Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

c. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek ? 30 nap felmondási idővel ? a biztosítási időszak végére írásban bármikor felmondhatják.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.
A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

15. Milyen esetben mentesül a biztosító?

A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

  • a szerződő vagy a biztosított,
  • a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
  • a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tagja

    szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Felelősségbiztosítás esetén a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozta.
Felelősségbiztosítás esetén súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha

  • A kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
  • A kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

16. Mi a teendő káresemény bekövetkeztekor?

A legfontosabb annak megállapítása, hogy életveszély fennáll-e, a kár fenyegeti-e bárki testi épségét. Amennyiben igen, úgy értesítse a segélyszolgálatokat az alábbi telefonszámokon:

  • Mentőszolgálat 104
  • Tűzoltóság 105
Ha a kár az épületet és/vagy az ingóságokat érinti, akkor a bekövetkezett kár enyhítése, a további károk megelőzése a legfontosabb feladat. Ez esetben is szükség lehet a hatóságok értesítésére.

  • Bármilyen tűz, robbanás esetén - ha a tűzet sikerült is eloltani - értesíteni kell a Tűzoltóságot. Az általuk kiállított, de az illetékes önkormányzat jegyzője által kiadott hatósági igazolványt utólag be kell nyújtani a kárrendezéshez.
  • Betöréses-lopás, rablás, kifosztás esetén az illetékes Rendőrkapitányságot kell értesítenie, akik elvégzik a helyszíni szemlét. Ez nem helyettesíti a hivatalos feljelentést, amelyet Önnek kell megtennie.
  • Rendőrség 107

Kérjük, hogy a kárfelvételig, de legalább a kárbejelentéstől számított 5 napig a károsodott vagyontárgyak állapotán ne változtasson, kivéve azt és annyit, ami a további károk megelőzése, illetve a kár enyhítése érdekében történik (pl. vízömlés megszüntetése). Lényeges változtatás esetén előfordulhat az a kellemetlenség, hogy a kár bekövetkeztének körülményei, lefolyása, mértéke megállapíthatatlanná válik a biztosító számára, és ennek következtében mentesül kártérítési kötelezettsége alól.

Fontos tudnivalók a kárbejelentés megtételéhez:

1. Kérjük, hogy kárbejelentését a káresemény észlelését követően, legkésőbb két munkanapon belül küldje meg társaságunknak az alábbi kárbejelentési módok egyikén.
  • telefonszám: 886-6900
  • fax: 886-6909, 886-6919
  • e-mail: info@mkbb.hu és kar@mkbb.hu
  • levél: 1132 Budapest, Váci út 30.
(A postán vagy faxon küldött kárbejelentéshez felhasználható a honlapunkon megtalálható "kárbejelentő" nyomtatvány).

2. Kárbejelentése feltétlenül tartalmazza a következő adatokat:
  • Szerződő neve, pontos címe
  • Biztosított neve, pontos címe, elérhetősége (telefon, e-mail)
  • Káresemény bekövetkeztének pontos helye (emelet, ajtó)
  • Káresemény időpontja, oka
  • Kár mértéke (Ft)
  • Károsodott vagyontárgyak
  • Szerződésszám

3. A helyszín megtekintésével megbízott kárszakértő 48 órán belül felveszi Önnel a kapcsolatot időpont egyeztetés céljából.

4. A szemle időpontjára kérjük készítse össze azokat a dokumentumokat, amelyek a bekövetkezett kárral kapcsolatosak, és adja át megbízottunknak. Az átvett dokumentumokról a szemle alkalmával igazolást kap.

5. A kárrendezés lezárásához további iratok bemutatása vagy benyújtása válhat szükségessé. Ezekről a helyszíni szemle alkalmával írásos tájékoztatást kap.

6. Az elvégzett szemle eredményét tartalmazó jegyzőkönyv másolati példánya az Öné, megbízottunk ezt a szemle alkalmával Önnek átadja.

7. A kártérítés, a kárügyhöz elvárt összes irat beérkezését követően, azonban legkésőbb a 15. napon esedékes.

Reméljük, hogy szolgáltatásunk minősége megerősíti Önt abban, hogy érdemes volt Társaságunkat és termékünket választania értékei védelméhez.