01. Mire terjed ki az alapbiztosítás?
02. A biztosító vagyonbiztosítási szolgáltatásának általános szabályai
03. Mit térít a biztosító a vagyonbiztosítás keretében?
04. Mik a költségtérítések a vagyonbiztosításban?
05. Mit térít a biztosító betöréses lopás kár esetén?
06. Milyen kiegészítő biztosítások köthetők?
07. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén
08. Családi balesetbiztosítási szolgáltatás
09. Mi a biztosítás tartama és a biztosítási időszak?
10. Mikor lép hatályba a biztosítási szerződés, mi a kockázatviselés kezdete?
11. Hogyan módosítható a szerződés?
13. Mi az értékkövetés módja és mértéke?
14. A szerződés megszűnése és a felmondás feltételei
Biztosítási események a vagyonbiztosításban:
- Tűz
- Villámcsapás
- Villámcsapás indukciós hatása
- Robbanás, robbantás
- Vihar
- Jégverés
- Árvíz
- Hónyomás
- Földcsuszamlás
- Kő- és földomlás
- Idegen tárgyak rádőlése
- Ismeretlen építmény, üreg beomlása
- Idegen jármű ütközése
- Csőtörés
- Felhőszakadás
- Földrengés
- Beázás
- Tetőbeázás (a 2009.05.01. után kötött szerződések esetén)
- Üvegtörés
- Betöréses lopás, rablás
- Rongálásbiztosítás
A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított 5
munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. A szerződő (biztosított) a
kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. napig
a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben
változtathat.
Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a
biztosító számára - fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges
körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
Ha a
biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a
kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy
helyreállításáról.
A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket
azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni, hacsak a
felek erre a kárfelvételi jegyzőkönyvben hosszabb időt nem állapítottak meg. A
károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni
vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású
jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
A biztosítási esemény
bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat
terheli. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító
esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben
téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
A biztosító a károsodott vagyontárgy
káridőponti új értékét téríti meg, figyelembe véve a feltételekben foglalt eltéréseket. A káridőponti új
érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy
káridőponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett
átlagos költsége (a feltételekben foglalt eltérésekkel).
A vállalkozás eszközei vagyonrész g)
vagyoncsoportja tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét,
a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.
A javítással helyreállítható károk esetén
a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adóval
csökkentett költségeit téríti meg. Ha azonban a javítás várható költsége
a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának)
költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való
felépítésének (helyreállításának) költségét téríti meg.
A biztosító csak abban az esetben téríti
meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a
biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása
vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata
szerint áfa-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult
(vállalkozás esetén ennek igazolása is szükséges).
Ha a helyiség
- mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,
- mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,
A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg
- a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
- melléképületek, valamint egyéb építmények,
- az idegen tulajdonú ingóságok, kárait.
A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha - az eredetivel megegyező alkatrész, elem kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt - javítással nem állítható helyre.
A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső amortizációt. Az általános forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.
Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.
A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. 04. Mik a költségtérítések a vagyonbiztosításban?
A biztosító a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig - a biztosítási összegen felül - megfizeti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt
- oltás, mentés,
- bontás és ideiglenes tetőépítés,
- rom- és törmelékeltakarítás és ?elszállítás,
- tervezési és hatósági engedélyezés,
- helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint költségeit.
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan fizeti meg.
Zárcsere
A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.
A biztosító a szerződés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 8 000 Ft értékhatárig megfizeti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit (a biztonsági zár fogalmát az általános betörésvédelmi előírások tartalmazzák).
A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.
Kaputelefon-rongálás
A biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás. A biztosító a szerződés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig fizeti meg a kaputelefon rongálásköltségeit, a biztosítási összegen belül.
Nem minősül biztosítási eseménynek a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő-) egységekben keletkezett kár.
Okmányok beszerzése
Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a velük összefüggésben megsérült, megsemmisült vagy ellopott okmányok (lásd: Fogalom meghatározások) pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek költségét káronként és évente legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig.
Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is 200 000 Ft-ig. 05. Mit térít a biztosító betöréses lopás kár esetén?
A biztosító a betöréseslopás-károkat a
kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg azzal, hogy a biztosító által nyújtott térítés legfeljebb a
káridőponti védelmi szinttől függő összeg, ha
- A biztosított vagyontárgyakat a függelékben meghatározott tárolási előírásoknak megfelelő módon helyezték el, és
- A szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt korlátozás alá.
Az épületrongálás és vandalizmus károkat a biztosító évente legfeljebb 300.000 Ft-ig téríti meg 06. Milyen kiegészítő biztosítások köthetők?
- Az üvegbiztosítás kiterjesztése
- Különleges üvegezés biztosítása
- Akvárium törése
- Felelősségbiztosítás
- Családi baleset-biztosítás
Biztosítási eseménynek minősülnek azok a szerződésen kívül, a Magyar Köztársaság területén e
szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi
(dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított mint magánember, ezen
belül többek között mint
- belátási képességgel nem rendelkező (pl. gyermek) vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
- emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű vezetője,
- közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
- szervezett kereteken kívüli hobbi célú sporttevékenységet végző személy (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével)
- a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;
- a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó személy
- háziállat tartója,
- önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója
A biztosító az általános felelősségbiztosítás alapján biztosítási évenként, a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biztosított által okozott és a feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülő károkat, valamint a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségeket.
Ha az általános felelősségbiztosításra vonatkozó éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).
Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.
Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.
A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1998. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetében 6 éves, nők esetében 5 éves koreltolással, 3,5 %-os technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.
A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik. 08. Családi balesetbiztosítási szolgáltatás
A
balesetbiztosítás az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
a) Szolgáltatás baleseti halál esetén
b) Szolgáltatás maradandó egészségkárosodás esetén
c) Szolgáltatás átmeneti egészségkárosodás esetén
a) Baleseti halál esetén
Ha a baleset egy éven belül halálhoz vezet, a biztosítási
összeg 100%-ban kerül kifizetésre.
b) Maradandó egészségkárosodás
A baleset miatt bekövetkező maradandó teljes
egészségkárosodás esetén a biztosító 100%-ban kifizeti a biztosítási összeget.
Balesetből származó maradandó, legalább 10%-os részleges
egészségkárosodás esetén a biztosítási összeg arányosan kerül kifizetésre. A
részleges egészségkárosodás mértékét a biztosító szakértő orvosa állapítja meg.
A biztosító a
fentiekben meghatározott esetekben megtéríti továbbá a biztosított baleset
során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig.
A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészségkárosodás
mértékét szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetőleg funkciókiesése
esetén, a biztosítási szerződés tartalmazza.
c) Részleges egészségkárosodás
Ha a biztosítottnak a baleset miatt legalább 8 napig
kórházban kell kezeltetnie magát, a biztosító a biztosítási összeg 3%-át téríti
meg.
A balesetből származó csonttörés, csontrepedés, illetve olyan
sérülés esetén, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve
legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár, a biztosító a biztosítási
összeg 3%-át téríti meg.
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A határozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az első napja, amelyben a kockázatviselés kezdődik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. A határozatlan tartamra létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak 1 év.
10. Mikor lép hatályba a biztosítási szerződés, mi a kockázatviselés kezdete?A biztosító kockázatviselése -
ettől eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon 0 órakor veszi
kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfizetés
esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára
vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító
felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta,
feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejön.
Ha a biztosító és a szerződő az
első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a
megállapodás megkötését követő nap 0 órája, feltéve, hogy a szerződés létrejön.
A felek a kockázatviselés kezdő
időpontjában írásban ettől eltérően is megállapodhatnak.
Az ajánlattevő által a biztosítási szerződés létrejötte
előtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a
szerződés létrejötte után tekinti a biztosítás első díjának vagy
díjrészletének. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett
összeget e tény megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az
ajánlattevőnek.
A felek a szerződés tartalmát
közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.
A szerződő bárminemű módosítást
írásban kezdeményezhet. A szerződésben az alábbi adatok azonban nem
módosíthatók:
- Biztosítási helyszín (kivéve, ha a biztosítás helyszínének címe hibásan lett rögzítve, vagy az önkormányzat a címet módosítja)
- A biztosított személye
A szerződésben meghatározott biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.
13. Mi az értékkövetés módja és mértéke?A biztosító a
biztosítási összeget és a biztosítási díjat ? a kárgyakoriságtól függetlenül ?
rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja. (indexálja). A
felelősségbiztosítási összeg, a vállalkozás eszközeire és az egyéb
vagyontárgyakra meghatározott összeg és díj azonban nem indexálódik.
A
biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH
adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott éves
fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így
meghatározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkező év május hó 31.
között évfordulós szerződésekre érvényes és alkalmazandó. Az értékkövetéssel
módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az előző biztosítási
évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index
szorzata adja.
A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása
évfordulóra történik meg.
A biztosító minden biztosítási évforduló előtt
legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerződőt az index mértékéről, az
indexált biztosítási összegekről és a díjról.
A
biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat
pedig egész forintra kerekítve számítja ki.
Ha az indexált biztosítási
összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a
szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére - 30 napos felmondási idővel
- írásban bármikor felmondhatja
A biztosító kockázatviselése a biztosítási
szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.
A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet
meg:
a. Érdekmúlás: A
szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási
esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő
része a hónap utolsó napjával megszűnik.
Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével
összefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a
biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
b. Díjnemfizetés: Megszűnik
a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap
elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő nem kapott
halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem
érvényesítette.
c. Felmondás: A
határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek ? 30 nap felmondási idővel
? a biztosítási időszak végére írásban bármikor felmondhatják.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben
a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg,
amelyben véget ért a kockázatviselése.
A
határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a
kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.
A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
- a szerződő vagy a biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tagja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Felelősségbiztosítás esetén súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha
- A kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
- A kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
A legfontosabb annak megállapítása, hogy életveszély fennáll-e, a kár fenyegeti-e bárki testi épségét. Amennyiben igen, úgy értesítse a segélyszolgálatokat az alábbi telefonszámokon:
- Mentőszolgálat 104
- Tűzoltóság 105
- Bármilyen tűz, robbanás esetén - ha a tűzet sikerült is eloltani - értesíteni kell a Tűzoltóságot. Az általuk kiállított, de az illetékes önkormányzat jegyzője által kiadott hatósági igazolványt utólag be kell nyújtani a kárrendezéshez.
- Betöréses-lopás, rablás, kifosztás esetén az illetékes Rendőrkapitányságot kell értesítenie, akik elvégzik a helyszíni szemlét. Ez nem helyettesíti a hivatalos feljelentést, amelyet Önnek kell megtennie.
- Rendőrség 107
Kérjük, hogy a kárfelvételig, de legalább a kárbejelentéstől számított 5 napig a károsodott vagyontárgyak állapotán ne változtasson, kivéve azt és annyit, ami a további károk megelőzése, illetve a kár enyhítése érdekében történik (pl. vízömlés megszüntetése). Lényeges változtatás esetén előfordulhat az a kellemetlenség, hogy a kár bekövetkeztének körülményei, lefolyása, mértéke megállapíthatatlanná válik a biztosító számára, és ennek következtében mentesül kártérítési kötelezettsége alól.
Fontos tudnivalók a kárbejelentés megtételéhez:
1. Kérjük, hogy kárbejelentését a káresemény észlelését követően, legkésőbb két munkanapon belül küldje meg társaságunknak az alábbi kárbejelentési módok egyikén.
- telefonszám: 886-6900
- fax: 886-6909, 886-6919
- e-mail: info@mkbb.hu és kar@mkbb.hu
- levél: 1132 Budapest, Váci út 30.
2. Kárbejelentése feltétlenül tartalmazza a következő adatokat:
- Szerződő neve, pontos címe
- Biztosított neve, pontos címe, elérhetősége (telefon, e-mail)
- Káresemény bekövetkeztének pontos helye (emelet, ajtó)
- Káresemény időpontja, oka
- Kár mértéke (Ft)
- Károsodott vagyontárgyak
- Szerződésszám
3. A helyszín megtekintésével megbízott kárszakértő 48 órán belül felveszi Önnel a kapcsolatot időpont egyeztetés céljából.
4. A szemle időpontjára kérjük készítse össze azokat a dokumentumokat, amelyek a bekövetkezett kárral kapcsolatosak, és adja át megbízottunknak. Az átvett dokumentumokról a szemle alkalmával igazolást kap.
5. A kárrendezés lezárásához további iratok bemutatása vagy benyújtása válhat szükségessé. Ezekről a helyszíni szemle alkalmával írásos tájékoztatást kap.
6. Az elvégzett szemle eredményét tartalmazó jegyzőkönyv másolati példánya az Öné, megbízottunk ezt a szemle alkalmával Önnek átadja.
7. A kártérítés, a kárügyhöz elvárt összes irat beérkezését követően, azonban legkésőbb a 15. napon esedékes.
Reméljük, hogy szolgáltatásunk minősége megerősíti Önt abban, hogy érdemes volt Társaságunkat és termékünket választania értékei védelméhez.
