01. Mire terjed ki az alapbiztosítás?

A termék alapja a vagyonbiztosítás. A vagyonbiztosítás alapfedezete  a következő kockázati elemekre nyújt fedezetet:

Vagyonbiztosítás - KOMPAKT- alapfedezet

• Tűz (tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, repülőgép lezuhanása, idegen tárgyak ütközése)
• Vezetékes vízkárok
• Elemi károk (vihar, árvíz, felhőszakadás, földmozgás, hónyomás, jégverés, földrengés)

Vagyonbiztosítás OPTIMAL - alapfedezet

• all risks (biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén meglévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan fizikai károsodása, amelyekkel összefüggésben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.)

A fenti kockázati csoportok tartalmazzák az ügyfelek által leggyakrabban igényelt kockázatokat. A fentieken kívül azonban szélesebb fedezeti kör és szélesebb terjedelmű fedezet érdekében, javasolt  a kiegészítő biztosítások megkötése is.
A KOMPAKT és az OPTIMAL fedezet (az vagyonbiztosítás keretében) kiegészíthető az alábbi kockázatokkal:

• Tűzüzemszünet biztosítás
• Betöréses lopás, rablás
• Üvegbiztosítás
• Géptörés biztosítás

Az OPTIMAL fedezet vandalizmus kockázattal is kiegészíthető.

02. Milyen kiegészítő biztosítások köthetők?

• Szállítmánybiztosítás
• Elektronikus műszerbiztosítás
• Felelősségbiztosítás
• Balesetbiztosítás

03. Milyen elemeket tartalmaz a felelősség biztosítás?

A felelősségbiztosítás alapfedezete az Általános- és szolgáltatásfelelősség biztosítás. Amennyiben az ügyfél a felelősségbiztosítás megkötése mellett dönt, ez a biztosítás képezi a felelősségbiztosítási szerződés alapját. A felelősségbiztosítás az alábbi elemekkel bővíthető:

• Termékfelelősség
• Kiterjesztett termékfelelősség
• Munkáltatói felelősség
• Környezeti felelősség
  

04. A biztosító vagyonbiztosítási szolgáltatásának általános szabályai:

A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára - fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni, hacsak a felek erre a kárfelvételi jegyzőkönyvben hosszabb időt nem állapítottak meg. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján - vagy mind a két módon, vegyesen - történik. A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a károsult vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik. Az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kell értékelni.

Egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt időtartam alatt bekövetkező alábbiakban felsorolt elemi károk:

• 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó;
• a 72 órán belül ismételten bekövetkező több vihar;
• az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz;
• a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, szökőár, vulkánkitörés

06. Költségtérítések a vagyonbiztosításban:

A biztosító - a biztosítási kötvényben megjelölt mértékig - megfizeti az alábbi, káreseményekkel kapcsolatos költségeket:

Kárenyhítési költségek
A károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá az indokoltan szükséges kényszer kitelepítési, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merülhetnek fel,

Mentési, oltási költségek
A káresemény során és után a biztosított oldalán felmerülő indokolt mentési, oltási költségek.

Bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségek

Kárvizsgálati (laboratóriumi), ténymegállapítási költségek

Tervezési, szakértői és lebonyolítási költségek
A tervezési, szakértői és lebonyolítási költségek, amelyek a 5.1.- 5.4. pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek,

Helyreállítási, ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek költségei
A károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával,

Közművek, közüzemi berendezések és közutak rombolási kárainak helyreállítási költségei
A közművek, közüzemi berendezések és közutak ? a 5.1., 5.2., 5.3., pontokban felsorolt tevékenységek során elkerülhetetlenül szükséges ? rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

A vezetékes víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk elhárításával kapcsolatban felmerülő takarítási és tisztítási költségek
A takarítási és tisztítási költségeket a biztosító számla ellenében maximum évente a biztosítási kötvényben feltüntetett összegig téríti meg.

Bankkártyaletiltás költségei

A biztosított, Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével működő pénzintézet által kibocsátott hitelkártyájának vagy ugyanitt vezetett lakossági folyószámlájához kapcsolódó bankkártyájának elvesztése, ellopása következtében szükségesség vált letiltás költsége.

A biztosító a szerződés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 15 000 Ft értékhatárig fizeti meg a bankkártyaletiltás költségeit, a biztosítási összegen belül.
A biztosító a kártyaletiltás díját csak bank igazolás ellenében téríti meg.

Nem téríti meg a biztosító

• 5.10.2.1. a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,
• 5.10.2.2. a hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekövetkezett kárt és az egyéb felmerülő költségeket

A biztosító megfizeti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási időszakra számított ? és a jogszabályok szerint az üzemszünet miatt nem elszámolható ? értékcsökkenési leírásait.

A tevékenység egyéb okból történő tényleges szüneteltetésének ideje alatt bekövetkező biztosítási káresemény esetén a biztosító csak arra az időszakra vonatkozó nyereségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekövetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.

Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha a káresemény nem következett volna be.

A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszűnését követő 6 hónap, de legfeljebb a kártalanítási időszak lejártáig tartó idő alatt az intenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből származik.

07. Mi az előgondoskodás?

Az MKB Multivédelem vállalkozásbiztosítás vagyon- és elektronikus műszerbiztosítási fedezete keretében a biztosító kockázatviselése automatikusan kiterjed a biztosított vagyoncsoportok telephelyi biztosítási összegének 10 %-a erejéig  a biztosítási időszak alatt újonnan beszerzett vagyontárgyakra, valamint az év közben történt értéknövelő beruházás(ok)ból, adódó értéknövekményre.

Az előgondoskodási fedezet a következők miatti értékemelkedésre vonatkozik:

• épületek, építmények esetében az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, felújításokra, beszerzésekre; valamint az újonnan beszerzett épületekre akkor is, ha annak a kockázat elvállalása és a díj megállapítása szempontjából mértékadó jellemzői eltérnek az eredeti ajánlatban feltüntetett biztosítandó épület(ek)nél közölt jellemzőktől,
• műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, valamint a bérelt, illetve kölcsönvett vagyontárgyakra.

Az előgondoskodási fedezet nem terjed ki továbbá a vagyontárgyak helytelen, téves vagy rossz közlése következtében előálló alulbiztosítottságra, infláció okozta értékcsökkenésre és nem vonatkozik a szerződésben megállapított szolgáltatási limitekre.

Biztosított káresemény esetén a biztosított vagyoncsoportok/vagyontárgyak biztosítási összege az előgondoskodási biztosítási összeg mértékének arányában kiegészül. A telephelyi, vagyoncsoportonkénti előgondoskodási biztosítási összegek más telephelyre és más vagyoncsoportra nem csoportosíthatók át.

Az előgondoskodási fedezet létesítése nem mentesíti a biztosítottat a változás bejelentési kötelezettség alól. A fentiekben megfogalmazott előgondoskodási fedezet a biztosítási szerződés következő esedékességéig érvényes, amikor is a változásokat a biztosító felé be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés elmarad, a biztosítás a továbbiakban az eredeti ajánlat szerint él tovább.

08. Mit térít a biztosító betöréses lopás keretében?

Betöréses-lopás, rablás biztosítási esemény esetén a biztosító a vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételek függelékében felsorolt szolgáltatási limiteknek megfelelő szolgáltatási összeget fizeti meg, legfeljebb azonban a károsodott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport biztosítási összegének erejéig áll helyt. A függelékben felsorolt szolgáltatási limit(ek) a biztosítottnál a káresemény időpontjában meglévő biztonsági színvonal függvénye(i).

09. Mit térít a biztosító üvegbiztosítás esetén?

Üvegbiztosítás esetén a biztosító megfizeti a biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély- lodzsa-üvegezéseinek (lsd szerződési feltételek) nem egyéb biztosítási esemény miatti törése következtében felmerülő pótlási költségeit, az önrészesedés figyelembe vételével.

10. A biztosító szolgáltatása felelősség biztosítás esetén:

A biztosító - a biztosítási összeg mértékéig - a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

- kártérítés címén a károsultat ért mindazon károkat, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így különösen

• a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát, azaz a megsemmisült, megsérült vagy használhatatlanná vált tárgy értékét, vagy a károkozó körülmény folytán a károsult dologban beállott értékcsökkenést;
• mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért dologi hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;
• személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt, valamint 
• a fentiekben leírt dologi és/vagy személyi sérüléses károk következtében előálló vagyoni (pénzügyi) veszteségeket.

-  a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, így a kamatot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott. A biztosító megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait és a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében ? a biztosító előzetes jóváhagyása alapján ? felkért szakértő költségét.

-  a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

- a kárenyhítés körébe eső költségeket akkor, amennyiben azok eredményre vezettek.

Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.

Amennyiben több személy közösen okoz kárt és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.

A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelősségét elismerő nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított magatartása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított magatartása miatt felmerülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.

A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

Amennyiben a biztosító számára ? fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából ? lényeges körülmények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kár rendezéséhez szükséges összes okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

11. A balesetbiztosítási szolgáltatás

Biztosítási eseménynek minősül, ha szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a biztosítottat

• a munkahelyén, illetve azon kívül hivatalos munkavégzés közben,
• a munkahelyén kívül, saját gépjárműve* vagy a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa lízingelt, és munkavégzés céljára átadott (szolgálati) gépjármű - foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó - igazolt használata (kiküldetés) közben,
• a lakás és a munkahely közötti, megszakítás nélküli útvonalon való közlekedése során,

akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset) éri, amelynek következtében

• a balesettől számított egy éven belül meghal,
• a balesetből eredően maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,
• a balesetből eredően maradandó 10%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved,
• a balesetből eredően múlékony munkaképtelenséggel járó sérülést szenved (csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka vagy keresőképtelenséggel jár),
• a balesetből eredő nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvőbeteg-kezelésre szorul,
• balesetből eredően égési sérülést szenved.

(* saját gépjármű esetén a tulajdonjogot a biztosítottnak szerződéssel kell igazolnia.)

12. Elektronikus műszerbiztosítási szolgáltatás

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének meghatározása és a biztosító szolgáltatása újértéken történik:

• részkárok esetén a károsodott részek újraelőállításának, javításának a kár napján érvényes költségei figyelembe vételével
• teljes kár esetén a szerződésben szereplő újérték figyelembevételével,
• szoftverbiztosítási károk esetén a meghatározott biztosítási összegig.

Újérték: A károsult vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének vagy újjáépítésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit, melyekből engedmények nem vonhatók le. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyett ugyanolyan vagyontárgy nem szerezhető be, akkor hasonló műszaki, gazdasági paraméterekkel rendelkező más vagyontárgy beszerzési értéke az újérték az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével. A biztosító szolgáltatásának felső határa ez esetben is legfeljebb a biztosítási összeg lehet.

Valóságos (avult) érték: A valóságos (avult) értéket a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy számítja ki, hogy az újértékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést (technikai avulást), de fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit újértéken veszi figyelembe

Amennyiben a károsodott vagyontárgy pótlására vagy javítására nem kerül sor a biztosító a biztosított vagyontárgy valóságos (avult) értékét fizeti meg.

A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása ? többek között ? a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a vagyontárgy ténylegesen helyreállításra, illetve utánpótlásra került.

Adatok, programok szolgáltatási összege azok károsodása, vagy megváltozása esetén (torzulás, sérülés, manipuláció, törlődés) az alábbi műveletekhez szükséges legmagasabb költségek összege:

• az adatok és programok ismételt, automatikus gépre vitele a biztonsági másolatok adathordozóiról,
• az adatok és programok ismételt, automatikus vagy kézi bevitele az eredeti programokból vagy még a biztosított rendelkezésére álló dokumentumokból (ideértve azok újonnan történő összeállítását és szerkesztését is),
• a rendszer és a programadatok pótlása, ismételt bevitele.

A biztosított adatokban és programokban bekövetkezett károk:

• A biztosító a biztosítási események miatt szükségesség váló ? az előző pontban leírt műveletek ? során ténylegesen felmerült költségeket fizeti meg az biztosítási kötvényben megjelölt összegig.
• A biztosítási fedezetbe vett adathordozókban bekövetkezett károk megfizetése káridőponti újértéken történik. 
• Ha az adatok ismételt előállítására vagy pótlására nem kerül sor, a biztosító kizárólag az adathordozó pótlásának költségeit fizeti meg a biztosított részére.

A biztosítási fedezetbe vett adathordozók károsodása esetén a szolgáltatás mértéke megfelel az adathordozó újértékének, azaz újrabeszerzési, pótlási költségének, legfeljebb a biztosítási kötvényben feltüntetett biztosítási összeg mértékéig.

A szoftverbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás alkalmával a biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítási szabályokat és az aránylagos szolgáltatást.

13. Költségtérítések az elektronikus műszerbiztosításon belül:

Biztosítottak - a biztosítási kötvényben feltüntetett mértékig - a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek:

• mentési, oltási költségek,
• bontási romeltakarítási, maradványeltávolítási, szennyezés-mentési és elszállítási költségek
• a biztosított vagyontárgyakhoz nem tartozó tárgyak mozgatásának vagy őrzésének költségei
• a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási és szakértői költségek,
• expressz szállítás, túlmunka, éjszakai műszak, vasárnap és ünnepnapokon történő munkavégzés, légi szállítás (belföldről és külföldről történő) folytán felmerülő költségek, valamint a szerviz-technikusok és tanácsadó mérnökök Magyarországon belüli utazási költsége.

14. A szállítmánybiztosítási szolgáltatás

A szállítmány (áruk) biztosítási összege a szállítmány számla szerinti értéke, de legfeljebb az a biztosítási kötvényen feltüntetett szolgáltatási összeg. Számla hiányában a biztosító

• tárgyi eszközök esetében a szállítmány tényleges (valóságos) értékét,
• vásárolt készletek esetében a beszerzési árat,
• saját termelésű készletek esetében az előállítási önköltséget vagy norma szerinti közvetlen önköltséget,
  fizeti meg a biztosítási kötvényen feltüntetett szolgáltatási összegen belül.

A gépjárművezető saját, a fuvarozás során magával vitt vagyontárgyait a biztosító valóságos (avult) értéken téríti meg. A valóságos (avult) értéket a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy számítja ki, hogy a vagyontárgy új értékéből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést (technikai avulást).

A kiállított vagyontárgyak kárait a biztosító az első bekezdésben meghatározott értéken téríti meg. A kiállítási hely felszerelési tárgyai, valamint az ehhez kapcsolódó használati tárgyak kárai valóságos (avult) értéken térülnek.

Ha a biztosított vagyontárgy megsemmisül, vagy olyan mértékben sérül, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt (teljes, totálkár), a biztosító a vagyontárgynak a káridőponti  értékét fizeti meg.

A vagyontárgyak javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítható kárai esetén a biztosító a ténylegesen felmerült ? az eredeti állapot helyreállítását szolgáló ? átlagos javítási, pótlási költséget fizeti meg.

A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított / tulajdonos az adó visszatérítésére nem jogosult.

15. Milyen költségek térülnek meg a szállítmánybiztosításban?

A biztosító megfizeti a szállítással összefüggő alábbi költségeket, az áru értékén felül, a jelen szerződésben (kötvényben) megállapított értékhatárig:

• a szállítás folyamán a kárral összefüggésben felmerülő kárcsökkentési, valamint a kár kivizsgálásával kapcsolatos költségek, továbbá
• egy bekövetkezett kár kapcsán indokoltan felmerült átrakási- és ideiglenes tárolási költségek, valamint a továbbszállítás többletköltségei, amennyiben a biztosított ezt a körülmények figyelembe vételével szükségesnek ítéli meg vagy azok a biztosító utasítása alapján merülnek fel és nem minősülnek kárenyhítési, kárcsökkentési, vagy a kár kivizsgálásával kapcsolatos költségnek;
• a fuvardíjat és a szállítmánybiztosítási díjat

16. A biztosítás tartama és a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú.

A tartamon belül a biztosítási időszak 1 év.

A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének hónapját követő év azonos hónapjának 1. napja, feltéve, hogy a kockázat kezdetének napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év fordulója is.

Határozott tartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

Mind a határozatlan, mind a határozott időtartamra létrejött szerződés esetén a megszűnés utáni időszakra történő díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerződést.  A biztosító a szerződés megszűnése utáni időszakra vonatkozó díjat visszafizeti.

17. Időbeli és Területi hatály a felelősségbiztosításban

Területi hatály:
A jelen szerződés alapján a biztosító Európa földrajzi területén, valamint az Európai Unió államaiban okozott és bekövetkezett káresemények kapcsán nyújt szolgáltatást.
A munkáltatói és környezeti felelősségbiztosítás területi hatálya azonban Magyarország.

Időbeli hatály:
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatályba lépése előtt legkorábban egy éven belül okozott, a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett és a biztosító részére a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.
Termékfelelősség esetén a szabályozás az alábbiak szerint érvényes
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatályba lépése előtt legkorábban egy éven belül gyártott termékkel okozott, a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett és a biztosító részére a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.
Munkáltatói felelősség esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki.
A környezeti felelősségbiztosítás kizárólag

• az előre nem látható,
• hirtelen, váratlan és balesetszerű volt, továbbá
• a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető,
  károk bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást.

A károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna;

Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:

• Halál esetén a halál beállta. Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet. Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja. Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén ? vitás esetben ? amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást;
• Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;
• Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja;

A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a káresemény bekövetkeztéről szóló írásos biztosítotti nyilatkozatot a biztosító kézhez vette;

Személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

Dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik;

Tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

18. A biztosítási szerződés hatálybalépése

A biztosító kockázatviselése - ettől eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfizetés esetén a teljes első díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejön.
Amennyiben az első díjat a szerződő a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a befizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetve pénztárába befizetettnek/beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés a megállapodásban rögzített napon, ennek hiányában a díjhalasztásban való megállapodást követő napon kezdődik.

A felek írásban a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak.

Az ajánlattevő által a biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerződés létrejötte után tekinti a biztosítás első díjának vagy díjrészletének. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget a megszűnés megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

19. Hogyan módosítható a szerződés?

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződő bárminemű módosítást írásban kezdeményezhet.
Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja, a szerződés módosul. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul marad.

20. Önrészesedés

A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülő, abszolút összegben vagy százalékban meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.

A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerződésben) a vagyonbiztosítás körébe tartozó biztosítási fedezetekre megjelölt önrészesedés az összes ilyen fedezetre egységesen érvényes. A biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegből biztosítási eseményenként csak egyszer vonja le.

Jelen szerződés értelmében a vagyonbiztosítás körébe tartozik az alapvagyon-, az üzemszünet-, a betöréses lopás, az üveg-, a vandalizmus- és a géptörés biztosítás. 

A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerződésben) a felelősségbiztosítások körébe tartozó biztosítási fedezetekre megjelölt önrészesedés az összes ilyen fedezetre egységesen érvényes. A biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegből biztosítási eseményenként csak egyszer vonja le.

21. Az értékkövetés módja és mértéke

A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító a biztosított vagyontárgyak, valamint a kiegészítő biztosítások esetében  az üzemszünet-biztosítás, az elektronikus műszerbiztosítás, valamint a géptörés biztosítás biztosítási összegét és biztosítási díját ? a kárgyakoriságtól függetlenül ? évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az alábbiakban leírt módon számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.

Az indexálás módja:
A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerződőt az index mértékéről, a módosított biztosítási összegről és díjról.
Az indexálás elfogadása esetén a szerződés a következő biztosítási időszak kezdetétől indexálva él tovább.
A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.
Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, évforduló előtt legkésőbb 15 nappal, írásban kérheti az indexálás mellőzését. Ebben az esetben a szerződés a következő biztosítási időszak kezdetétől változatlan feltételekkel marad érvényben.

Az indexálás mértéke:
A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-ig érvényes és alkalmazandó.
A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.
Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az előző biztosítási évre vonatkozó  biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerződés egyéb elemei változatlanul maradnak.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értékének egyéb okból bekövetkező változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bővítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés, stb.) A szerződéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

Nem indexálódik

• a kiegészítő üvegbiztosítás,
• a felelősségbiztosítás,
• balesetbiztosítás,
• szállítmánybiztosítás,
• a szerződésben foglalt szolgáltatási limitek, valamint
• a vagyonbiztosításban biztosított 4. vagyoncsoport (értékcikkek)
  biztosítási összege és díja.

22. A szerződés megszűnése és a felmondás feltételei

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

A díj meg nem fizetésének következményei

• Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
• A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti- eredetileg díjjal fedezetlen ? kockázatviseléssel arányos.

A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek ? 30 nap felmondási idővel ? a biztosítási időszak végére írásban bármikor felmondhatják.

Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

23. Mentesülés

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető testülete, illetve a testület tagja, vezető beosztású tisztségviselője vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Fenti szabály a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik.

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerződés mellékletében, illetve külön feltételeiben meghatározott kármegelőzési kötelezettségét nem tartotta be, ideértve különösen, ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt elő.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosító mentesülése üzemszünet biztosítás esetén

Amilyen mértékben mentesül a biztosító a vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül az üzemszüneti kár megfizetése alól is.

Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a változás bejelenti kötelezettségét megsérti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Ha a biztosított az időben való helyreállítással kapcsolatos intézkedést elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megfizetése alól.

24. A biztosító megtérítési igénye felelősségbiztosítás esetén

A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha

• a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;
• a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
• a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
• bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét;
• a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
• a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

Fentieken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

• a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;
• a kár a biztosított által üzemeltetett épületre vonatkozó építkezési és karbantartási szabályok megszegése miatt következett be;
• a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a fokozott veszélyről a biztosított a szolgáltatás igénybevevőjének tájékoztatást, felhívást nem adott.

Termékfelelősség biztosítás esetén súlyosan gondatlan károkozásnak minősül (fentieken kívül), így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

• a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;
• a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette;
• a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a veszélyről a biztosított tájékoztatást, felhívást nem adott.

Munkáltatói felelősségbiztosítás esetén a fent felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

• a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;
• a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;
• a munkaügyi felügyelőség súlyos munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót jelentős összegű pénzbírsággal sújtja.

Környezeti felelősségbiztosítás esetén a fent felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás súlyos megszegése vagy az azokban megállapított határértékek túllépése miatt környezetvédelmi bírsággal sújtották.

25. Mi a teendő kár esetén?

A legfontosabb annak megállapítása, hogy életveszély fennáll-e, a kár fenyegeti-e bárki testi épségét. Amennyiben igen, úgy értesítse a segélyszolgálatokat az alábbi telefonszámokon:

• Mentőszolgálat 104 
• Tűzoltóság 105

Ha a kár az épületet és/vagy az ingóságokat érinti, akkor a bekövetkezett kár enyhítése, a további károk megelőzése a legfontosabb feladat. Ez esetben is szükség lehet a hatóságok értesítésére.

• Bármilyen tűz, robbanás esetén - ha a tűzet sikerült is eloltani - értesíteni kell a Tűzoltóságot. Az általuk kiállított, de az illetékes önkormányzat jegyzője által kiadott hatósági igazolványt utólag be kell nyújtani a kárrendezéshez. 
• Betöréses-lopás, rablás, kifosztás esetén az illetékes Rendőrkapitányságot kell értesítenie, akik elvégzik a helyszíni szemlét. Ez nem helyettesíti a hivatalos feljelentést, amelyet Önnek kell megtennie.
• Rendőrség 107

Kérjük, hogy a kárfelvételig, de legalább a kárbejelentéstől számított 5 napig a károsodott vagyontárgyak állapotán ne változtasson, kivéve azt és annyit, ami a további károk megelőzése, illetve a kár enyhítése érdekében történik (pl. vízömlés megszüntetése). Lényeges változtatás esetén előfordulhat az a kellemetlenség, hogy a kár bekövetkeztének körülményei, lefolyása, mértéke megállapíthatatlanná válik a biztosító számára, és ennek következtében mentesül kártérítési kötelezettsége alól.

Fontos tudnivalók a kárbejelentés megtételéhez:

1. Kérjük, hogy kárbejelentését a káresemény észlelését követően, legkésőbb két munkanapon belül küldje meg társaságunknak az alábbi kárbejelentési módok egyikén.

• telefonszám: 886-6900
• fax: 886-6909, 886-6919 
• e-mail: kar@mkbb.hu 
• levél: 1033 Budapest, Váci út 76.

(A postán vagy faxon küldött kárbejelentéshez felhasználható a honlapunkon megtalálható kárbejelentő nyomtatvány).

2. Kárbejelentése feltétlenül tartalmazza a következő adatokat:

• Szerződő neve, pontos címe 
• Biztosított neve, pontos címe, elérhetősége (telefon, e-mail) 
• Káresemény bekövetkeztének pontos helye (emelet, ajtó) 
• Káresemény időpontja, oka 
• Kár mértéke (Ft) 
• Károsodott vagyontárgyak 
• Szerződésszám

3. A helyszín megtekintésével megbízott kárszakértő 48 órán belül felveszi Önnel a kapcsolatot időpont egyeztetés céljából.

4. A szemle időpontjára kérjük készítse össze azokat a dokumentumokat, amelyek a bekövetkezett kárral kapcsolatosak, és adja át megbízottunknak. Az átvett dokumentumokról a szemle alkalmával igazolást kap.

5. A kárrendezés lezárásához további iratok bemutatása vagy benyújtása válhat szükségessé. Ezekről a helyszíni szemle alkalmával írásos tájékoztatást kap.

6. Az elvégzett szemle eredményét tartalmazó jegyzőkönyv másolati példánya az Öné, megbízottunk ezt a szemle alkalmával Önnek átadja.

7. A kártérítés, a kárügyhöz elvárt összes irat beérkezését követően, azonban legkésőbb a 15. napon esedékes.

Reméljük, hogy szolgáltatásunk minősége megerősíti Önt abban, hogy érdemes volt Társaságunkat és termékünket választania értékei védelméhez.

Fentiek nem helyettesítik a termék ügyfél-tájékoztatóját, valamint a szerződési feltételeket! Keresse az MKB Bank-ban a termék prospektusát, mely valamennyi termékről részletes tájékoztatást tartalmaz!